Ahogy Brúnó egyre nagyobb lett, egyre több kérdő, netán rosszalló tekintetet kaptunk, amiért nem adtunk csokit a Mocsári Rémnek. Az első pár alkalommal azt mondtuk, hogy rossz hatással van az emésztésére, később pókerarccal azt hazudtuk, hogy mindez nem fér bele a modern gyemeknevelésről alkotott képbe, majd, a nyomás erősödésével, azzal kerültük ki az egyenes választ, hogy idejekorán kirohadnak szegény gyerek fogai, ráér még megtudni, addig sem ordibál utána a boltban, nem keni össze az ülést a kocsiban, nem kell csokireszeléket adni a tökfőzelékhez, stb, stb...

Most azonban eljött az igazság órája, nem tudunk tovább hazudni. Azért nem ehetett eddig csokit, hogy a húsvéti adagját ÉÉÉN ehessem meg!!!! És tudjátok meg: jórészt már meg is ettem!!!! És még valami: jövőre kevesebb tortabevonó-tojást kérünk és lényegesen több svájci tejcsokit!!!!!

Brumi második Húsvétján az érzelmi kötődések inkább a sonka, a főttojás és a kalács irányában alakultak ki, és ez szerintem fontosabb. Ki ne felejtsem a retket...

Kis Tökfejem kedvéért kénytelen voltam felújítani keveset a gyerekkori locsolkodások rutinjából, de semmi sem kelhetett versenyre a tényleges ajándékokkal, például a képen látható, Perfect Farm elnevezésű traktorral, a piros vödörrel és a három eurós homokozólapáttal. (A felsorolás nem teljes, ha valakinek ötletre van szüksége, e-mailben küldöm a kiértékelt húsvéti bevlistát...)

A nyúlnak egyébként éjfél körül jutott eszébe, hogy az ajándékokat úgynevezett fűfészekben kell elhelyezni, úgyhogy a jelzett időpontban elslattyogott a Tabánba, alaposan körülnézett, hogy nem látja-e senki, majd előhúzott a zsebéből egy átlátszatlan zacsit és teletépkedte fűvel. Majd kevés híján összesz..ta magát, mert egy mellette parkoló autó hirtelen beröffent és kövér gázzal elhúzott...

Több húsvéti kép...

A nagyobb ünnepeket valahogy mindíg erős késéssel frissítem, elnézést, kárpótlásul most több postot is létrehozok gyors egymásutánban...